Spanyol csupaszcsiga - Arion lusitanicus (Mabille 1868)




                                                          spanyolcsiga, Zalában "kágyinak" hívják

Az Ibériai-félszigetről származik, az 1990-es évek elejére északon elérte Skandináviát, keleten Ausztriát. Színe a vöröstől a barnáig és feketéig változhat. A szúrós, büdös növényeken kívül minden zöldet lerágnak, ráadásul májustól egészen a fagy beálltáig pusztítanak.

A spanyolcsiga leírása:
Gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete változata létezik, oldalán gyakran sötét oldalsáv húzódik. Talpa fehéres, nyálkája színtelen. Élőhelye: rét, láp, cserjés, erdő, kert.
Spanyolcsigákat riasztó növény a begónia, a feketeribizli, a paradicsom, de becserkészhetjük sörcsapdával is. Hatásos lehet a vízelvonó szerek – só, mész – használata. De a csiga besózása állatkínzás és környezetszennyezés. Létezik biológiai fegyver is, az Indonéziában tojástermelésre kinevelt "indiai" futókacsa, ami megeszi a spanyolcsigát. Nyugat-Európában sok ilyen kacsát tartanak és bérbe adják a csiga elleni védekezésre. Hazánkban honos természetes ellenségei a béka, a gyík, a fogoly, a fácán, a vakond, a sündisznó.                                                                           

        

                            sörcsapda

                               

                                           süni 

A kártevő házatlancsigák
Forrás: Mezőhír, VI. évfolyam, 7. szám - 2002 július

Magyarország területén jelenlegi ismereteink szerint 26 házatlan- vagy meztelencsiga faj fordul elő, közülük 10 faj esetenként kártevőként is ismert.

A csigák nedvességkedvelő, fénykerülő állatok. Hímnősek, azaz minden egyes egyed képes tojásrakásra. Tojásprodukciójuk 50-600 db, fajtól és élettartamtól függően. Élettartamuk 1-3 év, éves nemzedékszámuk 1-2, de kétéves fejlődésűek is lehetnek. Áttelelésük fajtól függően tojás, fiatal csiga és kifejlett állapotban történik. Egyes fajok (és ezek közt több kártevőként is ismert), novembertől februárig tojnak, az új nemzedék kikel, majd hamarosan – már az említett hónapokban – aktívan táplálkozni kezd.

A barna csupaszcsiga tulajdonképpen két faj, mégpedig az Arion rufus és Arion lusitanicus. A hazai „csigairodalom” az 1900-as évektől az A. rufus fajt jelzi (Kőszeg, Kaposvár, Szeged, Budapest). Kaposvár környéki előfordulással az 1930-as években egy testvérfajuk, az élénk csupaszcsiga két változataként is leírták. Soós Lajos 1959-ben (bizonyító példányok hiányában) törölte a magyar faunalistáról, de várható előfordulásukat valószínűsítette. Az első A. rufus példányokat 1980-84-ben Barcson, az Arion lusitanicus első egyedeit 1985-ben Sopronban gyűjtötték. 1999-től kezdődően a Dunántúl nyugati és déli részéről (több helyről) erős kártételüket jelezték. A két faj példányai külső megjelenésükben és színezetükben nagyon hasonlóak egymáshoz, biztos elkülönítésük csak anatómiai vizsgálattal lehetséges.

A leggyakoribb kártevő fajok:

A barna nagy csupaszcsiga (Arion rufus)
Nagyon nagy házatlancsiga, kinyújtózkodva 10-15, ritkán 20 cm hosszú. Színe erősen változó: gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga és szürke változata is megtalálható. A talpszegélye mindig világosabb, vagy vörösebb, mint a test színe. Sötétebb oldalszalagja rendszerint csak a fiatalabb állatoknak van, de ez néha kifejlett példányokon is előfordul. Bőrráncai nagyok és hosszúkásak. Élőhelye változatos: réten, lápon, cserjésekben, erdőkben és kertekben is megtalálható, még nagyon savanyú talajokon is előfordul.

A spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus)
A spanyolcsiga középnagy csupaszcsiga, kinyújtózkodva 7-10 cm hosszú. Színezete hasonló az előző fajéhoz, de az oldalán gyakran egy sötét oldalsáv található, ami a köpenyen „líra alakban” összefolyik. A talpa fehéres, nyálkája színtelen. Élőhelye az előbbi fajéval azonos.

A nagy meztelencsiga (Limax maximus)
Nagyon nagy, kinyújtózkodva 10-20 cm hosszú. Színe rendszerint a halvány-barnától a szürkéig terjed, két vagy három sötétebb hosszanti sávval az oldalán, ami némelykor foltokra szakadozott. Bőrredői meglehetősen kicsik, tapogatói egyöntetűen vörösbarnák. Talpa egyöntetűen fehéres, a test és a talp nyálkahártyája színtelen és nyúlós. Nagyon sok színváltozata ismert.

Oldal: Spanyol csupaszcsiga
Spanyol csigára indiai futókacsát! - © 2008 - 2024 - futokacsa.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat